A költő visszatér című fantasztikus rockopera, értékes, mégis szinte slágerszerű dalokon keresztül mutatja be az 1848-as forradalmat.
Ki buktatta el végülis az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot Magyarországon? A német császár? Az orosz cár? Az európai diplomácia, vagyis a királyok szolidaritása? Az a tehertétel, hogy Európában általános lett a forradalmi veszély?
A magyar főurak széthúzása?
A nép megnövekedett étvágya a jogokra?
A nemzetiségek forradalom- és szabadságharcellenes támadásai?
Kossuthék hibái? A naivitások?
Annak nem belátása, hogy a királyi és császári környezetben aligha engednének egy köztársaság létezését? Nyilván nem lehet egyetlen okot megnevezni, annyi azonban bizonyos: a nemzetiségek fegyveres Bécs mellé pártolása döntő mozzanat a szabadságharc bukásában még akkor is, ha ehhez Kossuthék merevsége hozzájárult. Azt az utat, amely a magyarság számára Trianonig, sőt még tovább vezet, már valamikor a Rákóczi-felkelés táján kezdik a Habsburgok egyre jobban építeni. Az a történelmi ostromgyűrű, amely majd 1919 után Magyarországot a kisantant formájában szorosan körülveszi - kezdetlegesebb alakjában már 1948-ban is észrevehető. Ám ezt a történelmi ostromgyűrűt már a XVIII. században fonogatják, különösen II. Józsefék, hiszen az "oszd meg és uralkodj" elve alapján játsszák ki a nemzetiségeket a magyarság, a magyarságot a nemzetiségek ellen. Így Bécs mindig eljátszhatja az "igazságos harmadik", a bölcs és jószándékú, humanitárius döntőbíró szerepét.
A most látható rockopera a fönti kérdéseket is feszegeti, anélkül persze, hogy történelmi tanulmány volna! A költő visszatér olyan zenés produkció, amely arra inti a nézőt: jól nézzen körül, Európa melyik táján s mikor él - és söpörjön ki minden elavult illúziót. Számoljon le minden évtizedekig vagy még tovább beléje sulykolt olcsó derűlátással, képmutató humanitárius jelszavakkal, és lássa be: csakis ezek ellenére lehet élhető jövője, boldogulás mind a határon belül, mind a határon túli magyarságnak. Másféle harc ideje következik.
Természetesen lóhátról.
