Joao Bethencourt: A New York-i páparablás

Köztudott, hogy a pápa a világon legjobban őrzött közjogi személyiség. Golyóálló pápamobilon közlekedik, testőrök hada védelmezi és a közelébe férkőzni is lehetetlen. Az hogy valaki elrabolja egyszerűen képtelenség. De mi van akkor, ha valakinek még is sikerül, ráadásul úgy, hogy nem is akarja? Vagy lehet, hogy a pápa önmagát rabolta el? Esetleg egyszerűen átugrott a rabbihoz összeütni egy kóser vacsorát és lejátszani néhány parti sakkot? És mit lehet követelni egy elrabolt pápáért? Megannyi abszurd kérdés és felvetés egy abszurd komédiában ami minden abszurditása mellett rendkívül emberi és őszinte. Emberek emberi helyzetekben emberként működnek egy emberi célért. Na, ez már tényleg abszurd! Vagy csak már megszoktuk a körülöttünk levő világ kegyetlenségét és azt találjuk lehetetlennek, ami a legtermészetesebb kellene legyen? Mi csak kérdezünk, a választ a nézőnek kell megtalálnia. Szerencsés esetben egyre gondolunk és cinkosan összekacsintunk: talán tehetünk mi is valamit még, hogy akár csak egy napra jobb legyen ez a világ! Mondjuk semmiképp ne raboljuk el a pápát...