Május - Kávécsarnok

MÁJUS
Az első világháború idején a Városligetben egy este összetalálkozik egy szerelmespár és egy öngyilkosjelölt. „Nézzétek, fiaim. Én itt fel akarom akasztani magamat. Ma olyan szép csendes tavaszi este van. Kijöttem, hogy ma este felakasztom magam. Kikerestem ezt a fát. Tegyétek meg nékem azt a barátságot, menjetek messzebb innen…”

„A Május Szép Ernő legszebb, legtökéletesebb darabja. Az élet-halál kérdést nem cövekeli le a tragikum szintjére, hanem finoman feloldja a humor, a szelíd irónia szférájában.” (Osztovits Levente)

KÁVÉCSARNOK
„Tisztelt úr! Én nem akarok itten feltűnőséget csinálni és rendőrt hívni, hogy botrány legyen, mert énnálam még sosem volt feltűnőség és én kényes vagyok az üzletem jó hírnevére, és egyáltalán mindenben kerülni szoktam a feltűnőséget. (…) Én egy úrinő vagyok.”

A Kávécsarnok két főszereplője Fanny, a jobb napokat megélt, melegszívű tulajdonos és a kávéház vendége, Alajos, a falánk agglegény. Félszeg párbeszédükből bomlik ki régen bujkáló vonzalmuk.

Szép Ernő (Huszt, 1884. június 30. – Budapest, 1953. oktber 2.): költő, író. A Nyugatnak indulásától munkatársa, Ady Endre, Molnár Ferenc jó barátja.