Párizs hídjai

„Meghalok, és annyi mindent mondanak majd rólam, hogy már senki nem tudja ki is voltam valójában.
Azt gondolják ennek nincs olyan nagy jelentősége?
Igaz. Mégis bánt ez a gondolat. Éppen ezért, amíg még tudok, beszélni akarok magamról.
Vállalva akár a botrányt is.
Vállalva akár a szánalmat is.
De még bármi megtörténhet velem az utolsó számadás napjáig.
Jól tudom, hogy ott fenn, kérlelhetetlenül ismételem majd magamnak, mint egyik dalomban:
„Nem, nem bánok semmit sem.”