Tóth Krisztina darabjának groteszk humorba mártott valóságában Adrienn és Feri társas magányban él egy vidéki kisváros panellakásának nyolcadik emeletén, és várja, hogy megtörténjen a csoda. Hogy egyszer majd kertesházban éljenek, hogy színésznek készülő fiuk megtalálja a helyét a világban, hogy Adrienn érzéketlen és önző anyja – aki abszurdnál abszurdabb kívánságaival az őrületbe kergeti a családot – egyszer végre elégedett legyen valamivel, hogy szerethessenek... hogy az élet élhető legyen.
De az élet nem olyan. Valahogy minden csak rosszabb lesz. A gyerek egyre bizonytalanabb önmagában, Feri hír- és játékfüggősége súlyosbodik, Adrienn megbetegszik, a dörzsölt és gátlástalan szomszéd kihasználja őket, ahogy mindenki mást is.
Ki-ki a saját eszközével próbál túlélni – vagy éppen belehalni.
Tóth Krisztina sötét színekkel és gonosz humorral ábrázolja az emberi boldogtalanságot. A tragikus történet végén azonban felcsillan a remény, mert a nők, ezek a csodálatos, meggyötört, sokat szenvedett nők – úgy tűnik – elpusztíthatatlanok.
Szereplők:
Feri, férj: Debreczeny Csaba
Adrienn, Feri felesége: Bozó Andrea
Gabika, a fiúk: Hunyadi Máté e.h.
Nama, Adrienn anyja: Tímár Éva
Dorka, Gabika barátnője: Ladányi Júlia e.h.
Józsi, szomszéd: Sztarenki Pál
Dramaturg: Hárs Anna
Díszlettervező: Enyvvári Péter
Jelmeztervező: Molnár Anna
Rendező: Csizmadia Tibor
