Cziczó Attila: Iskolapélda - tragikomédia
Átlagos hétköznap egy átlagos magyar iskolában, átlagos diákokkal, tanárokkal, szülőkkel, takarító nénivel, titkársággal, portással. Átlagos iskola. Reggeltől estig. Tanórákkal, szünetekkel, napközivel, kirándulással, tantestületi- és szülői értekezlettel, s a végén összeomlással.
Ahogyan manapság történni szokott. Sztereotípiák, archetípusok, sablonok, ahogyan mindenki ismeri az oktatás színterét. És jön a csavar.
A dráma, a komédiázás, a színház. Amikor minden felnagyítódik, amikor az értelem más jelentést kap, amitől az is megérti a problémákat, aki földbe dugta fejét. Sokan vannak. Itt is, ott is. Tanítók, tanulók, taníttatók.
Az előadás nem titkolt szándéka, hogy megszerettesse a kívülállókkal ezt a zárt, misztikus, mégis mindenki által megismertnek vélt világot, az iskolát. A diákot. Aki jóképességű, vagy éppen tehetségtelen, odafigyelő, vagy trehány, tisztelettudó, vagy hazug, okos, vagy buta. Osztályozások: jó tanuló, jó sportoló, jó szülők gyereke. Vagy rosszaké. A tanárt, aki szigorú, vagy engedékeny, maradi, vagy fiatalos, sokat beszél, vagy keveset, érthető, vagy nem, öreg, vagy fiatal, okos, vagy buta. És a szülőket, akik tehetetlenek, vagy nagyon is tudatosak, akik beleszólnak, vagy beletojnak, akik jómódúak, vagy segélyre szorulnak, ilyenek, vagy olyanok. És a többi szereplőt. Millióan vannak, vagyunk. Mindenki részese az oktatásnak. De kevesen okulnak. Az abszurd nyelvére lefordított színmű szerkezete megegyezik egy normál óra- vagy napirend beosztásával. Reggeltől estig. Álmosan ébredve, fáradtan elaludva. A szép magyar nyelv közvetítésével, földrajzi helyzetünk kötöttségével, történelmi meg nem egyezéseink konfliktusával, testünk edzettségének fizikai tűrésével, biológiai óránk gyorsuló ketyegésével, felcsendülő énekekkel, és az oktatás ikonikus alakjának, az osztályfőnök mellékszereplésével. Minden felszínre kerül, minden felnagyítódik, a látszat nem csal, meglepetés senkit nem ér. Az iskola határait feszegetjük előadásunkban, fiatalos lendülettel, kamaszos bájjal, intrikusan, de szerető odafigyeléssel. Mindent megmutatunk. Mindent! Hogy lehessen sírni és nevetni. Akár egyszerre is.
Díszlettervező: Jendrics Anikó
Jelmeztervező: Jendrics Anikó
Zene: Koncsol Ján
Producer: Papp Balázs
Rendező: Cziczó Attila
Időtartam: 2 óra 30 perc, egy szünettel
